SUPERBIO® HOLDING

Mint ahogy arról már több cikkünkben beszámoltunk, „Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályai” címet és T/10238. irományszámot viselő törvényjavaslat nem kis részben – a szokásos műszóval élve – adósaláta-gyűjtemény. Léte újfent az bizonyítja, hogy adórendszerünkben csak egy biztos pont van: a változás.

Hogyan értelmezi a magyar adóhatóság az Európai Bíróság döntését? Mire számíthatnak az áfa-levonási jog gyakorlásakor az adózók? Cikkünkben szó esik többek között arról, mi vár az adóalanyokra a jövőben, s arról is, mire lehet számítani az adóellenőrzés során.

Az áfa-levonási jog érvényesíthetőségéről szóló cikksorozatunk első részében szó esett a közösségi jog Európai Bíróság általi értelmezéséről és a megszorítóan értelmező Kúriáról is - konkrét példák bemutatásán keresztül. Most az adóhatósági reakció bemutatásával folytatjuk.

A kiváró adóhatóság

Az elmúlt években az adólevonás jogszerűségének megítélése körében kialakult hazai (hatósági és bírói) joggyakorlat mind időben, mind térben meglehetősen heterogén képet mutatott azon ügyletek kapcsán, melyek közeli, vagy távolabbi környezetében valamilyen adókijátszási elem volt tetten érhető.

A pénztárgépekre vonatkozó új szabályok közvetlenül összekötnek az adóhatósággal – javul-e ettől az adózói fegyelem? Miért van szükség az adózók készpénzforgalmának operatív követésére, a szabályok szigorítására, illetve a büntetések drasztikus fokozására?

Cikkünkből kiderül, hogy mit ellenőrizhet majd az adóhatóság az új típusú pénztárgépekkel, s az átállás ütemezését is összefoglaltuk.

A pénztárgépek adóhatósággal történő összekötésével kapcsolatban cikksorozatunk első részében összefoglaltuk, hogy a készpénzforgalom komplex szabályozásáról mit kell tudni, a folytatásban a pénztárgépekre vonatkozó szabályozást ismertetjük.

Az új pénztárgépek bevezetésének ütemezése, átállási szakasza