Ezek a változások az áfa-törvényben

A Deloitte összefoglalta a legfontosabb áfa változásokat a magyar jogszabályokban.

Milyen járulékokat, hogyan kell bevallania az adószámos magánszemélynek?

Példa:
Adószámos magánszemély, nem áfa alany havi bruttó 50 ezer forintról állít ki számlát, 10 százalékos költséghányad megállapítással. Ha kifizetőnek számláz, milyen járulékokat kell tőle vonni? Ha "sima " magánszemélynek számláz, milyen járulékfizetés terheli és hogyan kell bevallani a járulékokat ?

Annak a személynek, aki adóköteles bevételszerző tevékenységet végez, és önálló adószámmal rendelkezik (adószámos magánszemély), de nem minősül egyéni vállalkozónak, a tevékenységének végzését megalapozó jogviszony alapján pl: megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján kell elbírálni a biztosítási kötelezettségét.

A közigazgatási per megindítására adózó részéről azért került sor, mert az adóhatóság másodfokú határozatában a fellebbezésben foglaltakat nemcsak hogy nem fogadta el, hanem nagy számban és széles körben benyújtott iratokat, mint bizonyítékokat különösebb vizsgálat és indokolás nélkül, elutasította, azokat egyszerűen irrelevánsnak tekintette.

Kellő körültekintés körében az adóhatóság olyan elvárásokat támasztott az adózó felé, melyek az adózó által nem teljesíthetők. Konkrétan terhére rótta az adózónak, hogy a vállalkozói szerződés keretében nem ellenőrizte az alvállalkozó szub-alvállalkozóit. A bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy az adóhatóság azért nem járt el jogszerűen, mert nem vette figyelembe az időrendiséget.

Hogyan kell kiszámítani a bírságot, ha nem töltöttem ki az adóalap-kiegészítő nyilatkozatot?

Ha egy magánszemély munkáltatójához nem nyújtott be nyilatkozatot 2012. évben adóalap-kiegészítésére, holott éves jövedelme ingatlan bérbeadás miatt átlépte a 2 millió 424 ezer forintos határt, akkor az adóbevallás 68.sorában 12 százalékos adót kell fizetnie nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása miatt.

A napokban elkeseredetten hívott fel egy használtruha kereskedő ismerősöm, hogy a NAV ellenőrei próbavásárlást hajtottak végre üzletében (nyugtát nem adott) akik csak utólag igazolták magukat. Kérték tőle az áru eredetét igazoló bizonylatokat is (nem tudta felmutatni). Végül jegyzőkönyvbe foglalták megállapításaikat, melyek nagyjából a következők voltak: Az eladó a vásárlásról bizonylatot nem állított ki, az áru eredetét nem tudta igazolni. További vizsgálat indul. Nézzük meg a történtek jogszabályi hátterét, hiszen ilyenkor mindenféle érzések kavaroghatnak bennünk.