SUPERBIO® HOLDING

Kapcsolódó jogszabályok

Jogszabály 2013. évi CIII. törvény

Még egy esélyt kapnak a kapcsolt vállalkozások elszámoló áraik korrigálására. Mikor törölhető a könyvviteli szolgáltató a nyilvántartásból? Szigorított sporttámogatási szabályok pontosítása. Összefoglaltuk a társasági adó és a számvitel legutóbbi módosításait.

Június 22-én jelent meg a Magyar Közlöny 103. száma, amelyben 2013. évi CIII. törvény a távolléti díjról és a közpénzek szabályozásáról szól. Ezen címhez kapcsolódva azonban módosító indítványok révén egy sor egyéb adó törvény (helyi adó, személyi jövedelemadó, társasági adó, illeték, jövedéki adó, gépjárműadó, pénzügyi tranzakciós illeték, szakképzési hozzájárulás) is változott. A jelenlegi cikk a számviteli törvényre és a társasági adóra hívja fel a figyelmet, illetve utal arra, hogy a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályozás is változott.

A társasági adóban évek óta különös jelentősége van a kapcsolt vállalkozások közötti árak vizsgálatának, dokumentálásának, illetve a szokásos piaci áraktól eltérő árak alkalmazása esetén az ezzel összefüggő társaságiadóalap-korrekció megállapításának. Sőt manapság már elmondható, hogy külön művészetté vált az ezzel kapcsolatos változások követése, illetve a megfelelő nyilvántartások elkészítése. A mostani módosító rendelkezések a törvény kihirdetését követő nyolcadik naptól (2013. június 30-ától) lépnek hatályba. E szerint, ha a kapcsolt felek nem alkalmaztak a tranzakció időpontjában piaci árakat, de utólag módosítják ezt a korábbi elszámolási árat, akkor - a számviteli törvény három helyén beiktatott korrekció révén – lehetőségük van (lesz) az utólagos ellenérték korrekciót számviteli elszámolásukban eredeti ügyleti ellenértékként szerepeltetni.

Mit is jelent ez? Tegyük fel, hogy két kapcsolt fél egymás között ötmillió forintos elszámoló árat, mint szerződéses értéket alkalmazott a kilencmilliós forintos piaci ár helyett. Egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy esetünkben - a társasági adóról szóló törvény  18. §-a alapján – a társasági adó alapját módosítani kellene.

Ha ez egy tárgyi eszköz volt, és utólag a felek korrigálják a szerződéses értéket a piaci értékre, amikor egyébként a társasági adó alapját módosítani kellene - esetünkben négy millió forinttal –, akkor a beszerzőnek lehetősége nyílik a különbözettel az eszköz beszerzési értékét módosítani, és ezzel elkerülhetik a társaságiadó-alap korrekcióját. A másik módosítás (eset) arra vonatkozik, amikor az értékesítés nettó árbevételét módosítja a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet. Ez is arra ad alkalmat, hogy az „utolsó előtti pillanatban” elkerülje az adózó a társasági adó alapjának módosítását. A harmadik módosítás akkor lép életbe, amikor az elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja utólag a kapcsolt felek között ugyancsak utólag elszámolt ellenérték-különbözet. Tehát azt lehet mondani, hogy a fenti módosítás a jó szándékú adózónak ad még egy utolsó lehetőséget, hogy ne a társaságiadóalap-korrekció útját válassza, hanem az elszámoló árait korrigálja a piaci értékre utólag is, és a könyvviteli elszámolásában ezt úgy rögzítse, mintha eredetileg is ez szerepelt volna!

A számviteli törvény ezen kívül még azzal is módosult, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, aki a nyilvántartás adataiban bekövetkezett változását felszólítás ellenére sem jelentette be. Ugyanakkor a módosítás lehetővé teszi, hogy az adott személy az engedély újbóli megadását kérhesse.

Ez év április 18-án jelent meg a látvány csapatsportok támogatásának kedvezménye miatt a társasági és osztalékadóról szóló törvény változása. A látvány-csapatsport támogatási rendszer lényege, hogy az állam nem közvetlenül, hanem a nyereséges vállalatok adóján keresztül közvetíti a támogatást. Az ingyenes támogatást nyújtó vállalkozó kettős adózási előnyhöz jut: egyrészt vállalkozás érdekében felmerülő ráfordításnak minősül a kiemelt célra visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. Másrészt a feltételek teljesülése esetén a támogatási igazolás alapján – adókedvezmény vehető igénybe a támogatás összegéig. Az elmúlt két évben a vállalkozások nagyon megkedvelték a fenti támogatási formát: 2011-ben 25,7 milliárd forintot tett ki az ezzel kapcsolatos adókedvezmény, míg tavalyra már több, mint 40 milliárd forintot vártak. Ez már a társasági adóbevételek több, mint tíz százalékát teszi ki. Ennek nyomán született meg áprilisban a társasági adó módosítása, ami olyan technikát alkalmaz, „mintha egy külön adó települne magára az adókedvezményre”, azaz a jogalkotó szűkítette a látvány-csapatsport támogatás révén elérhető adóelőnyt.

A 2013/2014-es támogatási időszakban benyújtott sportfejlesztési programoknál ugyanis a támogatást adó nyereséges adóalany köteles úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is adni. Ennek címzettje pedig a kedvezményezett sportági szakszövetség, vagy sport-köztestület, amelynek sportágát egyébként támogatta. A fenti szövegrészt pontosítja a jelenlegi júniusi módosítás: „2013-2014-es támogatási időszakban” szövegrész helyett „2013-2014-es támogatási időszakra” szöveg oszlatja el az értelmezési vitákat.

Ezen kívül nem elhanyagolható kérdéskört érint a könyvvizsgálati szabályozás korrekciója. Ezen túl (júliustól) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokra és minőség-ellenőrzésre új szabályok vonatkoznak, a kamara külön közfelügyeleti díjat fizet a közfelügyeleti hatóságnak, 2013. évre július 30-áig előleget köteles fizetni, aminek alapja az előző év alapján kalkulált díj száz százaléka.