Ahogy a bevezetőben említettük, a változások egy része a számlázási irányelv jogharmonizációját célozza, amelyek közül az alábbiakban kiemeljük a legfontosabb változásokat.

Formai módosítások

A számlázási irányelvvel összhangban a határon átnyúlóan ügyletek esetén a számlakiállításra azon tagállam szabályai vonatkoznak, ahol a szolgáltatás teljesül. Ez alól kivétel, ha a szolgáltatás nyújtójának állandó telephelye van ezen utóbbi államban, illetve, amennyiben önszámlázással a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki a számlát.

Gyűjtőszámla

A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor az adóalap csökkentés lehetőségét szűkíti az elfogadott törvényjavaslat akként, hogy 500 millió forint nettó árbevétel felett az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke csak részben vonható le az adóalapból.

A nem levonható rész progresszívan került meghatározásra, 500 millió és 20 milliárd forint nettó árbevétel sávban az említett csökkentőt tételek 85 százalék, 20 milliárd és 80 milliárd forint között 75, míg a 80 milliárd feletti nettó árbevétel rész esetében 70 százalékban érvényesíthetők.

Az általános forgalmi adót érintő tervezett változások egyrészt az Európai Unió 2010/45/EU számlázási irányelvének való megfelelést célozzák, valamint az üzletág-átruházások és az időszakos elszámolású ügyletek áfa-kezelését érintik.

Szakértői értékelés miatti árumozgatás másik tagállamba

A törvényjavaslat pontosítást tartalmaz, mely szerint a saját áru belföldről más tagállamba, szakértői értékelés céljából kivitele, illetve belföldre történő visszaszállítás nem valósít meg adóköteles tényállást.

Üzletág átruházása

Hatályát veszti az az eddig garanciális szabályként élő előírás, mely szerint az adóhatóság egy adott jogviszony egyik alanyánál végzett ellenőrzés során köteles hivatalból figyelembe venni a jogviszony másik alanyánál végzett ellenőrzés során tett megállapításokat.

2012. évi CXLVII. törvény

a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról[1]

Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI

Kapcsolódó jogszabály:
Jogszabály 2012. évi CXLVII. törvény

Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750. számú törvényjavaslatról november 19-én döntött Országgyűlés. Bár még hatályba sem lépett, mégis több ponton módosultak a jövőre bevezetett új kisvállalkozói adónemek feltételei. Így talán megismerhetjük a végleges kisvállalati adót (Kiva) és a kisadózók tételes átalányadóját (Kata). Aki ezeket választja jövőre, annak alig több, mint egy hónapja marad a döntésre és bejelentkezésre. A következőkben röviden ismertetjük, hogy mi is változott november 19-én.

A 2013-tól bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza. A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős(?) egyszerűsödését jelenti. A NAV egy tájékoztatóban foglalta össze az adónem legfontosabb, főként a bejelentkezéshez kapcsolódó szabályait.

Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750. számú törvényjavaslathoz a költségvetési bizottság által benyújtott módosítások tovább formálják a magánszemély javára kötött biztosítások díjának adókötelezettségét. Az egyik módosító a tartós befektetésre vonatkozó szabályokat is szigorítja. A javaslatokról sürgősségi eljárásban november 12-én szavazott az Országgyűlés.