Jelenlegi hely
Könyvvizsgálatról
Miért van szükség könyvvizsgálatra?
A piacgazdaság működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdálkodók pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzetükről megbízható és valós információkat tegyenek közzé, hozzanak nyilvánosságra, jogszabályokban meghatározott módon. Ezen nyilvánosságra hozott információk megbízhatóságát jelentősen növeli, ha azokat független könyvvizsgáló ellenőrizte. Magyarországon, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot a számviteli törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozza.
Mi a könyvvizsgálat célja?
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.
Kiknek kötelező a könyvvizsgálat?
Néhány kivételtől eltekintve minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
A számviteli törvény 155.§-ának (3) bekezdése szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladja meg a 200 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.
Kik végezhetnek könyvvizsgálatot?
Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot, csak Magyar Könyvvizsgálói Kamarában bejegyzett könyvvizsgáló, és nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság végezhet.
Mikor kell könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani?
Amennyiben kötelező a könyvvizsgálat, úgy a gazdálkodónak kötelező könyvvizsgálót választania az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozásnak pedig az üzleti év mérleg fordulónapja előtt. A választás tényét és a könyvvizsgáló adatait a gazdálkodó társasági szerződésébe, alapító okiratába kell foglalni, mely így, a cégnyilvántartás által nyilvános adat. A könyvvizsgálót mindig a tulajdonos(ok) választja, a könyvvizsgáló jelentését pedig mindig a tulajdonos(ok)nak címzi. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gazdálkodó által készített beszámoló a számviteli törvény előírásainak megfelelően került-e összeállításra, összhangban van-e a nemzeti könyvvizsgálói standardokkal, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad-e a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A könyvvizsgáló felelőssége a beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálói jelentésért a könyvvizsgáló felel. A könyvvizsgálói által kibocsátott vélemény (záradék) nem minősül arra vonatkozó nyilatkozatnak, hogy a beszámoló minden hibától mentes. A könyvvizsgáló a beszámoló könyvvizsgálata részeként nem vizsgálja részletesen a gazdálkodó adózási, társadalombiztosítási és vámfizetési helyzetét, valamint a kapcsolódó számításokat és bevallásokat.
A gazdálkodó felel az említett bevallások elkészítéséért és benyújtásáért, valamint az azokat alátámasztó nyilvántartások vezetéséért.
A magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonni.
A számviteli törvénnyel összhangban elkészített beszámoló könyvvizsgálói záradéka nem nyújt biztosítékot arra, hogy a vállalkozó által benyújtott éves beszámolót és adóbevallásokat az adóhatóság elfogadja.
Milyen jogszabályok vonatkoznak a könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre?
A bejegyzett könyvvizsgálóra, a könyvvizsgáló cégre egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény előírásai az irányadóak.