SUPERBIO® HOLDING

Kapcsolódó jogszabályok

Jogszabály 1990. évi XCIII. törvény

A 2013. év január 1-jétől hatályba lépett törvénymódosítások egyike megszüntette a takarékbetét ajándékozásának, öröklésének illetékmentességét, de ez nem érinti az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás, öröklés mentességét az illeték alól.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2013. előtt hatályos rendelkezései szerint illetékmentes volt a takarékbetét ingyenes megszerzése, illetve öröklése.
Az ehhez tartozó fogalmi meghatározás szerint takarékbetétnek számított a Polgári törvénykönyv 533. paragrafusa alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénz és kamata, így a magánszemély bankszámláján elhelyezett pénz és kamata is, kivéve az üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzt és kamatát.
Ez a szabályozás lehetővé tette, hogy ha bármely magánszemély egy másik magánszemély lakossági bankszámlájára utalt át a pénzt, akkor az illetékmentes, míg ha készpénzben adta volna át, vagy a készpénzt a másik bankszámlájára fizette volna be, akkor az illetékköteles volt, ha a 150 ezer forintot meghaladta.
Így azután a számlaátutalások révén történő bármilyen összegű ajándékozás, illetve a lakossági bankszámlán lévő követelés öröklése révén bárki elkerülhette az illetékfizetési kötelezettséget.
Ez most már nem lehetséges, fő szabályként az ingó ajándékozása, öröklése esetén a vagyonszerzőnek 18 százalék illetéket kell fizetnie.
Az Itv. alkalmazásában ingónak minősül a fizetőeszköz (pénz), az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog.
Ez azt jelenti, hogy nem csak a készpénz, hanem a bankszámlapénz is tárgya az öröklési és az ajándékozási illetéknek. A változás azonban nem érint minden esetet.
A legfontosabb kivétel, hogy az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék, illetve az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész továbbra is illetékmentes.
Az egyéb közeli hozzátartozók (például a testvérek) viszont hátrányba kerültek az új szabályozással, közöttük az ajándékozás, öröklés illetékkötelezettséggel jár.
Más kérdés, hogy ha van egy közös felmenő vagy lemenő rokonuk, rajta keresztül legalább az ajándékozás bármilyen formában továbbra is megoldható illetékmentesen.
Az Itv. további kivételes rendelkezéseket is tartalmaz.
Többek között mentes az ajándékozási illeték alól
– az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is;
– a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
– a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól.

Egyebekben az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó (tehát például pénz) értéke a 150 ezer forintot meghaladja (ilyen esetekben az ügyletet az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni).

Mentes továbbá az öröklési illeték alól egyebek között
– a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
– az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint;
– az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 ezer forint forgalmi értéket meg nem haladó része (az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni).