SUPERBIO® HOLDING

Kapcsolódó jogszabályok

Jogszabály 2007. évi CXXVII. törvény
Jogszabály Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Bár a 2013-tól életbe lépett új, pénzforgalmi áfázás lehetőségére a 90-es évek közepétől várnak a magyar vállalkozók, viszonylag kevesen éltek vele. Azok közül pedig akik ezt választották, és közbeszerzési vagy egyéb pályázatokban, nagyobb projektekben vesznek részt, csak remélhetik, hogy nem kerülnek hátrányba döntésük miatt.

Nem, továbbra sincs olyan következménye a pénzforgalmi áfának, miszerint az azt választó adózó nem indul(hat) pályázatokon. Mindazonáltal több jelzés is érkezett könyvelőkhöz, adótanácsadókhoz, hogy jelentősebb projektekhez, közbeszerzési eljárásokban való részvételhez kapcsolódó tevékenység kapcsán az adózó számláját befogadó partner kilátásba helyezte a szerződés felbontását, amennyiben az adózó számláját pénzforgalmi áfa jelzéssel bocsátja ki a partner felé.

Nézzük meg ezért a továbbiakban azt, hogy mi a helyzet, ha az egyébként pénzforgalmi áfát választó adózó tudatosan vagy véletlenül nem tünteti fel számláján a pénzforgalmi áfa alkalmazására vonatkozó törvényi hivatkozást.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: „Áfa tv.”) 196/B § (2) bekezdés a) pontja alapján a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás időszakában az általa belföldön teljesített ügylet áthárított forgalmi adóját – néhány kivétellel – az adót is tartalmazó ellenértéknek a jóváírásakor, kézhezvételekor kell fizetendő adóként megállapítania.
A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pont alá tartozó ügyleteiről kibocsátott számláján köteles a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést szerepeltetni [Áfa tv. 169. § h) pont].
Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany az ügyletről kibocsátott számláján nem tüntette fel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, úgy a számlán szerepeltetett termékértékesítésére, szolgáltatásnyújtására a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja [Áfa tv. 196/B § (4) bekezdés].
Az Áfa-törvény hivatkozott szakasza nem tesz különbséget a között, hogy a feltüntetés elmaradása szándékosan, vagy gondatlanságból történt.
Jóllehet, hogy az államháztartást kár nem éri a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés feltüntetésének elmulasztása esetén, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban „Art.”) 172. § (1) bekezdés e) pontja alapján magánszemély adózó - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az Art. 172. §-ának (21) bekezdése értelmében a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, hogy a mulasztás súlyához igazodó bírságot szabjon ki.

Ugyanezen jogszabályhely ugyan lehetővé teszi azt is, hogy az adóhatóság a bírság kiszabását mellőzze, ám a bírság mellőzése az új pénzforgalmi adózásra vonatkozó szabályok komolyságát ásnák alá.
Az az adózó tehát, aki szándékosan vagy gondatlanságból nem tünteti fel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést a számláján, mulasztási bírsággal sújtható, a szándékosságnak vagy gondatlanságnak pedig a bírság összegének meghatározásánál van jelentősége.