SUPERBIO® HOLDING

Kapcsolódó jogszabályok

Jogszabály 2007. évi CXXVII. törvény

Hétfőn szavazta meg az Országgyűlés az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslatot (T/10238), amely – címének némileg ellentmondva – valójában egy kis adósaláta-csomagot takar. Ennek részeként módosul az általános forgalmi adóról szóló törvény is.

Cikkünkben a módosításokat vesszük górcső alá, ami azért is kívánatos, mert az Áfa tv.-t (2007. évi CXXVII. törvény) érintő változtatások az ezt tartalmazó törvény Magyar Közlönyben való kihirdetését követő harmadik napjától, vagyis feltehetően április második felétől kezdve már alkalmazni kell, minthogy a módosításokhoz átmeneti rendelkezés nem társul.

A módosítások három téma köré csoportosulnak.

Ezek közül az egyik a személygépkocsi-piac üzleti szereplőinek hatékony érdekérvényesítő képességét fémjelzi, hiszen olyan, számukra újfent kedvező változást hozó rendelkezésről van szó, amely egyfelől a tárgyi típusú áfa-levonási korlátozással érintett különféle javak és szolgáltatások közül kizárólag a személygépkocsit érinti, másfelől ilyen formában biztosított kedvezményt az európai uniós írott jog nem ismer. Mi tehát a lényeg?
Nos, az Áfa tv. 87. §-a kiegészül egy új c) ponttal, amely a személygépkocsi értékesítésére adómentességet ad az esetben is, ha annak beszerzésekor az áfa-levonási tilalom (Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pont) azért nem jutott érvényre, mert eleve nem volt mire vonatkoznia, vagyis mert egyáltalában nem merült fel előzetesen felszámított adó.
Ilyen eset fordulhat elő például akkor, ha a vásárlás nem áfa-alanytól vagy olyan áfa-alanytól (például: alanyi adómentességben részesülőtől vagy viszonteladóként az árrés adózást alkalmazótól) történik, aki számára az áfa felszámítása és továbbhárítása tilos.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az áfa-mentes értékesítés eme új kedvezménye nem illeti meg azokat, akik bár előzetesen felszámított adó hiányában szintén nem vonhatnak le, igényelhetnek vissza áfa-t, de ha a beszerzésük során egyébként „találkoznak” előzetesen felszámított adóval, annak végleges viselése alól az áfa-levonási jog gyakorlása révén egészben vagy részben mentesülnek (például: személytaxisok, személygépkocsit zárt végű pénzügyi lízingbeadók).

A további módosítások közös jellemzője, hogy tartalmukban egyfajta fogalom-meghatározást hordoznak.
Az „építési telket” illetően ez formailag is igaz, hiszen az Áfa tv. értelmező rendelkezései közül épp ez a pont változik (259. § 7. pont). Tartalmi újdonságot azonban ez nem jelent, mivel nem történik más, csupán annyi, hogy a korábban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) az építési telekre és területre adott tartalmi körülírásra az Áfa tv. immáron nem utal, hanem azokat ténylegesen átveszi, ha tetszik, megismétli, lévén ezek a passzusok jórészt kikerültek az Étv.-ből.
Szintén az Étv. módosításához kapcsolódik, és az előbbinél kétségkívül nagyobb horderejű változás, hogy 2013. január 1-jétől egy új építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésére nyílt meg a lehetőség, éspedig az úgynevezett használatbavétel tudomásulvételi eljárásra, ahol meghatározott feltételek fennforgása esetén a jogszerű használatbavétel tényét az építésügyi hatóság hallgatása eredményezi.
(A használatbavétel tudomásulvételi eljárást részleteiben az Étv. végrehajtására kiadott 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szabályozza a 43. cím alatt).
Ez a körülmény egyszersmind indokolttá teszi az Áfa tv. számos rendelkezésének kiegészítését.
Azokról a rendelkezésekről van szó, amelyek a beépített ingatlan első rendeltetésszerű használatbavételére vonatkoznak.
Ismeretes, hogy ennek azért van kitüntetett jelentősége, mert ettől az időponttól kell számítani azt a 2 évet, ameddig az ingatlan az Áfa tv. alkalmazásában újnak számít.
A beépített új ingatlan értékesítése ugyanis mindig, azaz a törvény erejénél fogva adóköteles (Áfa tv. 86. § (1) bekezdés jb) alpontja), annak sorozat jelleggel történő értékesítése (Áfa tv. 259. § 18. pont) önmagában adóalanyiságot megalapozó ok még akkor is, ha az értékesítő egyéb gazdasági tevékenységet nem végez (Áfa tv. 6. § (4) bekezdés bb) alpontja), végül pedig az értékesítéséből származó ellenérték az alanyi adómentesség választására jogosító felső összeghatárba nem számítható be (Áfa tv. 188. § (3) bekezdés cb) alpontja).